A hidegháború lezárulása óta több biztonságpolitikai korszak váltotta egymást és úgy tűnik, most egy újabb nagy átrendeződés hajnalán vagyunk. Az Egyesült Államok legfőbb ellensége Oroszország mellett Kína lett, de megmaradtak a régi ellenlábasok is, mint Irán és Észak-Korea. 

Jelenleg a világ TOP 10 katonai nagyhatalma (a globalfirepower. com szerint): USA, Kína, Oroszország, India, Japán, Dél-Korea, Franciaország, Egyesült Királyság, Egyiptom és Brazília. Egymás felé, egymással kapcsolatban kialakult diplomáciai viszonyaik nagyban befolyásolják a nemzetközi biztonságpolitikai helyzetet. Ebbe jelentős beleszólása van még a 10. helyről éppen csak leszorult Törökországnak, a 14. helyen álló Iránnak, a 25. helyezett Észak-Koreának és a sorban 18. helyen álló Izraelnek is (nem beszélve a 15. helyre szorult, ám atomhatalomnak tekinthető Pakisztánról és a 17. helyezett, de haderőfejlesztések terén harmadik legtöbbet költő Szaúd-Arábiáról).

A világ legerősebb hadseregei (forrás: mapsofworld.com)

Az új biztonságpolitikai korszak egyik legmarkánsabb eleme mégis a kinai - amerikai nagyhatalmi versengés (és szembenállás), mely a gazdasági rivalizálás, a Dél-kínai tenger felségvizei és most legújabban a koronavirus-járvány okán lett globális válságtényező. Ezekhez társul a katonai-haditechnikai verseny, ami az utóbbi 4-5 évben szinte minden fegyvernemnél megfigyelhető. 

A kínaiak 2019 decemberében állították hadrendbe második repülőgép-hordozójukat, mely a Sangtung (Shandong) nevet kapta és amely bár nem atom-meghajtású - illetve "csak 55 ezer tonna vízkiszorítású és 40 repülőgépes kapacitással rendelkezik (szemben 100 ezer tonnás, atommeghajtású és jellemzően 80-100 repülős amerikai laposokkal) mégis csak az első, teljes mértékben kínai fejlesztésű - gyártású anyahajó. (A kínaiak első hordozója, a Liaoning a Szovjetunió felbomlása után, Ukrajnától került a kínaiakhoz, még 1998-ban.) A Santgtunggal (és kísérőhajóival, melyek együttesen egy teljes csapásmérő egységet alkotnak) Kína lett a világ második legnagyobb haditengerészeti flottájának birtokosa. Egyelőre még így is messze elmaradnak az amerikaiaktól, akik 12 atommeghajtású repülőgép hordozót tartanak hadrendben (és még kettőt építenek), azért a kínai haditengerészet gyors fejlődése tagadhatatlan. 

A kínaiak új repülőgéphordozója, a Shandong (forrás: nationalinterest.org)

Sorrendben harmadik az orosz flotta, mely ugyan egyetlen repülőgép-hordozóval büszkélkedhet csupán (a hagyományos meghajtású, 43 ezer tonnás, 30 repülős Kuznyeczov admirálissal), ám mellette az oroszoknak még van két csatacirkálójuk, 4 fregattjuk és 12 modernnek tekinthető, atommeghajtású tengeralattjárójuk is. (Figyelemreméltó egyébként még a japán, francia illetve brit haditengerészet is. Az angolok éppen idén helyeznek hadrendbe két hagyományos meghajtású hordozót, a HMS Queen Elizabeth -et és a HMS Prince of Walest.)

Ami a kínai - amerikai katonai-tudományos rivalizálás egyéb területeit illeti: óriási a vetélkedés az űrkutatás terén (mind a kínaiak, mind az amerikaiak idén nyáron indítottak saját Mars-kutató egységeket a Vörös bolygóra), illetve a vadászgép-fejlesztésekben, ahol mindkét ország épp saját, hatodik generációs vadászgépén dolgozik. Az amerikaiak az F-35 Lightning II. után új vadászukra irányoznának elő évi egy milliárd dollárt (ha a kongresszusuk jóváhagyja) és  B-21 Raider elnevezésű új lopakodó-bombázójuk gyártására készülnek. A kínaiaknál egyelőre az ötödik generációs J-20 a csúcs, de nagy erőkkel folyik náluk is a hatodik generációs új vadásztípus fejlesztése. A vadászgépek számát illetően Kína szintén ezüstérmes (1232 db vadászgéppel), megelőzve az oroszokat (akiknek 873 db vadászuk van). (A további sorrend: India, Észak-Korea, Dél-Korea, Pakisztán.)

Az új biztonságpolitikai korszak tehát elsősorban a kínai - amerikai fegyverkezési versenyről szól, melyhez a Putyin által erőltetett orosz nagyhatalmi politizálás (és hadiipari fejlesztés) is hozzáadódik, illetve a Közel-Keleten - Afrikában zajló proxyháborúk sora, a szíriai, iraki, líbiai harcok, melyekben a mögöttes nagyhatalmak érvényesítik érdekeiket és tesztelik új fejlesztésű fegyverrendszereiket.

Fegyveres konfliktusok, háborúk 2020-ban (forrás: statista.com)

Sajátosan kapcsolódik az említettekhez Irán és Törökország, mely országok egyértelműen világhatalmi babérokra törnek: Irán saját atomprogramot vezetve (a síita államok vezetőjeként), Törökország pedig jelentős Közel-keleti (sőt afrikai [líbiai]) befolyást kialakítva. A rövid és középtávú jövő több területen is tartogat érdekes kérdéseket: az egyik, hogy hová fajul majd a kínai - amerikai viszály, a második, hogy az amerikai elnökválasztás közeledtével (és annak novemberi lezárulásával [bármilyen eredmény is szülessen] mennyit változik Amerika viszonya azokkal az országokkal, akikkel jelenleg feszült a kapcsolata, így Oroszországgal, Kínával, Iránnal, Észak-Koreával; harmadik kérdés: milyen irányba mozgatja a biztonságpolitikai helyzetet a három új válságjelenség (járvány, migráció, terrorizmus) és végül: valódi megbékélést hoz e a Közel-Keleten az arab államok és Izrael változni látszó kapcsolata.

Felhasznált anyagok:

• Globalfirepower.com - Military Strength Ranking

 ***

2020.09.25.17:42