A jövő célterülete és új világ útvonala: a Jeges-tenger [15.]

2019. június 28. 19:10 - Magister_

orosz_jegtoro.jpg

Napjainkra a Föld szinte minden talpalatnyi területét és régióját felfedeztük már, sőt a természeti kincsekben gazdag részek kiaknázása is nagyban zajlik. Ugyanakkor vannak még mindig olyan övezetek, ahol maradtak kiaknázatlan források. Ilyen az Arktisz is, azaz az Északi-sarkvidék régiója. Ez a terület két szempontból is érdekes az emberiség számára: egyrészt a jövő nagy kereskedelmi útvonalát jelenti Európa és Ázsia között, másrészt bizonyos becslések szerint - például a U.S. Geological Survey (USGS) felmérése alapján - óriási mennyiségű kőolajat, földgázt és nemesfémet rejt a vidék. Ha konkrét számokat nézünk, az USGS szerint 90 milliárd hordó kőolaj (a Föld olajkészletének 13% -a) és 44 milliárd hordó cseppfolyós földgáz található itt, nem beszélve a felmérhetetlen mennyiségű aranyról, platináról, vasról, urániumról, ólomról és cinkről. Ha mint új útvonalat nézzük: majdnem 10 ezer kilométerrel rövidítené le a távolságot például Vlagyivosztok és Szentpétervár között.

eszaki_tengeri_atjaro.jpg

A Dél-Korea - Japán - Kína gazdasági övezet és Nyugat-Európa közti tengeri kereskedelem jelenleg a Malakkai és Szuezi szorosokon keresztül bonyolódik, hatalmas kerülővel. Ez a hagyományos útvonal 20-23 ezer km hosszú (attól függően, hogy melyik európai városba vezet), míg a Jeges-tengeren keresztül csupán 14 ezer km lenne.

Az északi útvonal azonban nem egyetlen lehetséges hajózási nyomvonalat takar, valójában itt három lehetőség nyílik a tranzit-forgalom lebonyolítására. Az első, az úgynevezett Északnyugati átjáró (Northwest Passage), melyet a XVI. század óta kerestek a felfedezők és amely ma is bizonyos mértékű hajóforgalomnak biztosít útvonalat Amerika keleti és nyugati partja között. A második az úgynevezett Északkeleti átjáró (Northeast Passage), mely Oroszország északi, Jeges-tengeren keresztülvivő útvonala a Csendes-óceán és Észak-Európa között. Ez kevésbé ismert és kevésbé nagy múltra tekint vissza, viszont az elkövetkező évtizedekben jóval nagyobb jelentőségre fog szert tenni, mint említett társa. Végül a harmadik nyomvonal, az Északi sarkot megközelítő legrövidebb hosszúságú Transzpoláris útvonal. [A három útvonalat lenti térképünk baloldali része szemlélteti.]

eszaki_atjarok.jpg

Ha mindhármat megvizsgáljuk kiderül, hogy a Transzpoláris és az Északkeleti tart számot a legnagyobb nemzetközi érdeklődésre, hajózhatósága és rövidsége miatt. Az utóbbi orosz felségvizeken visz végig, Oroszország partjai és kikötői mentén, míg az előbbi kikerüli az orosz vizeket. (Ez sok ország számára előnyösebb.) Az Északkeleti útvonal jelenleg csak a nyári időszakban (alig egy-másfél hónapig) hajózható, viszont speciális jégtörőkkel akár egész évben. Ami a jövőt illeti: a tudósok és kutatók szerint 10-15 év múlva az általános felmelegedés miatt akár 2-4 hónapos hajózási időszakok is elképzelhetőek lesznek, viszont kritikus része a Tajmir-félszigettől keletre található szakasz még akkor is okozhat majd nehézségeket.

Az útvonalak országai 1996-ban saját tárgyalási platformot hoztak létre, ez az Északi-sarkvidéki Tanács, melynek tagjai: Kanada, Oroszország, USA mellett több kisebb állam is, így Dánia (Grönland miatt), Finnország, Izland, Svédország és Norvégia. Kína nem állandó tag, csupán megfigyelői státuszt birtokol (azt is csak 2013 óta), pedig óriási mértékben érdeklődik az északi útvonal-lehetőségek iránt. A hatalmas távol-keleti ország gazdasága nagyon nagy mértékben a Perzsa-öbölből kiinduló olajtól és gáztól függ. Ráadásul Európával való kereskedelme jelenleg a sokkal hosszabb, Szuezen áthúzódó hosszabb úton zajlik, melyet 35 napig tesznek meg tankerjei, viszont az északi útvonalon ez a szállítási idő 22 napra rövidülne.

eszakkeleti_atjaro.jpg

A kínaiak ezért jelentős mértékű együttműködést folytatnak Oroszországgal az Északkeleti átjáró infrastrukturális megújítása és közös használata érdekében. Moszkva 2030-ig közel 30 milliárd dollárt tervez költeni az északi útvonalon található kikötők és városok modernizálására, illetve jégtörő hajóállományának bővítésére. Nemrégiben, 2019 május 25-én bocsátották ünnepélyesen vízre az oroszok a legújabb és legmodernebb jégtörőjüket az atommeghajtású, 33 ezer tonnás, 173 méter hosszú Uralt, mely 3 méter vastagságú jégmezőn is képes utat törni.

ural_jegtoro.jpg

Az Ural vízre bocsátása Szentpéterváron

Jégtörő hajók terén egyébként Oroszország abszolút élenjáró: összesen 46 ilyen típusú vizi járműje rója a tengereket és az utána következő 13 országnak együttvéve sincs ennyi. Egyébként a jégtörők listáján Kanada követi 7 üzemben lévő, két építés alatt álló és 5 tervezés alatti hajóval.

Oroszország úgy tűnik jó érzékkel méri fel az északi, jeges-tengeri útvonal jövőbeni kiemelt jelentőségét. A kínaik pénzéből, saját tervek alapján és a meglévő városok-kikötők fejlesztésével néhány évtizeden belül a Föld legfontosabb hajózási útvonalának (egy új selyemútnak) lehet birtokosa. Kérdés azonban, hogy a nagy versenytársak, főleg az USA mennyire fogadják majd el az orosz monopolhelyzetet. A másik két útvonal innovációja ezen okból szintén a jövő nagy beruházási célterülete lehet. 

arctic_ocean.jpg

A fenti térképeken látható Jeges-tenger hatalmas, 14 millió km2 -es területe a következő évtizedek talán legfontosabb övezete lesz. Kiterjedtsége miatt gyakran a Föld negyedik óceánjaként is emlegetik (az angol nyelvű terminológiában sok helyen "Arctic Ocean" -ként szerepel). Összehasonlításul a Földközi-tenger teljes területe a Jeges-tengernek csak ötöde, 2,5 millió km2. Annyi mindenesetre bizonyos: a világ nagyhatalmainak "versenyfutása" megkezdődött az Arktisz kiaknázásáért.

jeges_tenger.jpg

jeghatar_eszakisark.jpg

***

fabius_logo.jpg

2019.06.28.(19:10) 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fabius.blog.hu/api/trackback/id/tr3914915316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Panelmedve 2019.06.29. 12:20:10

A jégtörők szerepe egyelőre meghatározó a Jeges-tengeren, mert az egész éves hajózhatóság csak velük lehetséges. Talán 50 évnek is el kell telnie, mire hétköznapi hajókkal is végig lesz hajózható egész évben az északkeleti átjáró.

STIRLITZ 2019.06.29. 14:25:15

@Argus.: Szerintem a Transzpoláris átjárónak idővel nagyobb szerepe lesz, mert nem érint orosz felségvizeket, kikerüli azokat és rövidebb is. Nagy hátránya, hogy jó ideig csak az évnek bizonyos szakában hajózható és akkor csak jégtörőkkel, kikötési lehetőségek nélkül.

Periodista. 2019.06.29. 17:56:44

@Argus.: Ez az egész elsősorban a pénzről szól. Az orosz - kínai együttműködés azért lehet előnyős mindkét félnek, mert a tőke és helyszínek összekapcsolódásáról szól. Peking adja a lóvét, Moszkva a kikötőket és útvonalat.

Control. 2019.06.30. 01:16:16

Az USA és Kína közt mára annyi ügyben van ellentét, hogy felsorolni is nehéz. A legfontosabbak: pénzügyek kérdése (kínai hitelek Amerikának), fegyverkezési verseny, Észak-Korea kérdése, Irán kérdése, Dél-Kínai tenger felségvizeinek kérdése, űrverseny, Jeges-tengeri útvonal vitája, orosz-kínai katonai összefogás ügye ... stb. Nem tudni mikor fordul válságosra és veszélyesre a helyzet.

Solo_ 2019.07.01. 13:03:36

@Peter von Hermanitz: A jövő nagy háborús válsága egy USA - Kína viszályból alakulhat ki, melyben Oroszország valószínűleg Kínát támogatná.

Veder1 2019.07.02. 10:17:28

ha elolvad az eszaki sarki jeg, es kiszabadul az ott levo metan, ami globalis katasztrofat okoz a klimavaltozas felgyorsitasan keresztul, ki fogja megvenni azt a sok szart amit az eszaki atjaron at szallitananak?!

Panelmedve 2019.07.02. 10:46:54

@Veder1: Lassú folyamat lesz az, eltart vagy 70-80 évig is és csak 2100 körül okoz majd öko-katasztrófát. Addigra számtalan ország kerül majd tenger alá és éhezni fog a Föld népességének fele. Én már nem érem meg és a gyerekeim sem (talán az unokák). Viszont a világkereskedelem ebben a 80 évben is működni fog (és az északkeleti átjárón).

Veder1 2019.07.02. 11:26:30

@Argus.: en erre nem lattam tanulmanyt eddig. Marmint hogy mennyi ido alatt szabadul fel a permafrosztbol meg a tenger melyerol a metan. Ami eddig tudhato hogy mindenki szamol ezzel a veszellyel, de idointervallumot nem irtak. Ahol van utemezes az a regi modelleken alapul ami meg nem vette szamitasba a metan felszabadulast. Ez azert elegge aggaszto. (bizonyos honlapok nehany eves kiszabadulassal es a teljes okoszisztema kihalasaval szamolnak, termeszetesen ezek sincsenek alatamasztva).

Disztopia 2019.07.28. 01:24:57

Az elkövetkező évtizedek nagy nemzetközi válságterületei közt a Dél-kínai tenger mellett ott lesz Szibéria Jeges-tengeri partvidéke is.

Solo_ 2022.02.02. 23:48:25

Új, 33 ezer tonnás atommeghajtású orosz jégtörő, a Sibir, melyet 2022 januárjában adtak át:
.
hajozas.hu/magazin/kulfold/az-elso-sorozatgyartasu-orosz-atomjegtoro-megkezdi-a-munkat-az-eszaki-sarkvideken/
.
Az oroszok nem laposokba fektetnek.
süti beállítások módosítása