Donald Trump gyakori média-megjelenései, nagyon vegyesen megítélt döntései és vitatható bel- illetve külpolitikája ráirányítják a figyelmet az eddigi amerikai elnökök értékelésére is. Trump rövidlátó, sőt korlátoltan ostoba klimapolitikája (melynek "megkoronázása" volt 2017-ben az USA kiléptetése a nemzetközi klimavédelmi-egyezményből) valamint felelőtlen külpolitikája (pl.: az Iránnal zajló, lassan háborúvá fajuló viszálya)  illetve számtalan amatőr húzása felvetik a kérdést: vajon kik voltak eddig azok, akik Trumphoz hasonlóan a leginkább kérdéses "ítéletet" kaptak az utókortól? 

Az 1783-ban létrejött Amerikai Egyesült Államok eddigi 236 éves történelme alatt összesen 45 elnököt választott, melyek közül 26 konzervatív - republikánus, 19 pedig demokrata támogatással töltötte ki ciklusát. A két párt politikai "váltógazdaságban", azaz egymást váltva igazgatja Amerikát. A demokraták szimbóluma majdnem 200 éve már a szamár, mert 1828-ban, Andrew Jackson konok, makacs és erőszakos természetével (melyet már választási kampányában is megmutatott) kivívta, hogy a "jackass" (hím szamár) gúnynévvel illessék, később pedig az USA hetedik elnökeként, pártját népszerűsítve ezt a kifejezést kiterjesztették minden demokratára. Ami a republikánusokat illeti: pártjuk jelképe 1861 óta az elefánt, mely szimbólum a polgárháború kezdetén alakult ki, amikor Lincoln az északiak előretörését egy elefánthoz hasonlította. (Némi magyarázat ehhez: a polgárháború idején az északi jenkik jellemzően republikánusok, a déli rabszolgatartók pedig jellemzően demokraták voltak.) A kutatások és felmérések szerint a republikánusokat leginkább a módosabb felsőközép-osztálybeli, protestáns, fehér amerikaiak támogatják, illetve a konzervatív felfogásúak, nacionalisták, nagytőkések, fegyvergyárosok és a hagyományos értékeket vallók. (Vannak felmérések, melyek szerint a fegyveres testületek tagjai: katonák, rendőrök is inkább republikánus szavazók.) Velük szemben a demokratákra voksolnak az alsóbb rétegek - szegények többsége, a színes-bőrűek, spanyol ajkúak, katolikusok, pacifisták és másságot elfogadók.

Ami magukat az elnököket illeti: ugyanúgy csoportosíthatóak, ahogyan az USA története is szakaszokra bontható, vagyis az 1783 és 1861 közti időszak elnökei például a kialakulás korának amerikai vezetői voltak: Washington, Adams, Jefferson, Madison, Monroe, Adams, Jackson, Van Buren, Harrison, Tyler, Filmore, Pierce és Buchanan. Ők még az indiánok elleni harcokkal, az angol visszatérési kísérletek elhárításával és az egyes államok kialakulásával (frontier felszámolásával) voltak elfoglalva. A második korszakot a polgárháború és az azt követő rekonstrukció (északi rendteremtés) republikánusai alkotják (1861-1885): Lincoln, Johnson, Grant, Hayes, Garfield és Arthur (a legpusztítóbb indián háborúkkal az 1870-es években), a harmadik korszakot pedig a "vadkapitalizmus" és bevándorlás elnökei, 1885 és 1901 között: Cleveland, Harrison, újra Cleve land és McKinley. Aztán Theodore Roosevelt megjelenésével 1901-től megkezdődött az USA nagyhatalmi korszaka. Roosevelt, Taft és Wilson az első világháború előtti években, majd a harcok alatt egyértelművé tették a világ számára, hogy az USA minden téren (gazdaságilag és katonailag is) a Föld élvonalába tartozik. A két világháború közt, az izolacionizmus évtizedeiben, Harding Coolidge és Hoover alatt  (1921-1933) Amerika a belső gondjaival - pl. alkoholtilalommal, a terjeszkedő maffiával és a világválsággal - volt elfoglalva. Aztán jött Franklin D. Roosevelt, aki a New Deal révén felszámolta  a válságot és megnyerte a második világháborút (természetesen az oroszokkal és britekkel együtt). A hidegháború korszaka aztán 1946 és 1989 között 8 elnök ciklust hozott, az ide tartozó vezetők a lehető legvegyesebb sikerességűek - Truman, Eisenhower, Kennedy, Johnson, Nixon, Ford, Carter és Reagan - mind ezer szempont alapján értékelhetőek. Az utolsó 5 elnök már napjaink problémáival - terrorizmus, globális gondok, klímahelyzet ... stb - foglalkozott, ők: Bush, Clinton, Bush, Obama és Trump. [link]

A kérdés tehát a következő: a felsorolt 45 amerikai elnök közül kik voltak sikertelenek illetve ártalmasak a világra kártékonyak?

5. Ulysses S. Grant (elnöki ciklusa: 1869-1877)

A”minden idők ötödik legrosszabb amerikai elnöke” címen ketten is osztoznak, egyikük, az 1869 és 1877 közt hivatalban lévő, polgárháborús hős, Ulysses S. Grant. A négy gyermekes, katonai karrierje előtt vállalkozóként élő, de minden vállalkozását csődbe juttató tábornok, katonatisztnek kiváló volt, ám elnöknek csapnivaló teljesítményt nyújtott. A polgárháborús harcok végén a déliek főparancsnoka, Robert E Lee tábornok, Grant előtt tette le a fegyvert, így az északi parancsnok népszerűsége az egekbe szökött. Ez a népszerűség egészen 1868-ig kitartott és Grantet elnöki székhez juttatta. A hivatali munka és diplomácia azonban nem volt Gratnek való: kormányába szakpolitikusok helyett barátokat, rokonokat hívott, akik aztán mérhetetlenül korruptnak bizonyultak és az ország ügyeinek intézése helyett inkább saját zsebeik megtömésével foglalkoztak. Eközben a legyőzött déli államokban katonai megszállás tartotta fenn a rendet, a felszabadított feketék állandó és büntetlenül hagyott garázdálkodásai mellett. Sajnos Grant az indiánokkal szemben is iszonyú kegyetlenséggel lépet fel: tábornoka, George Armstrong Custer 1875 és 1876 éveiben valóságos „népirtó hadjáratokban” pusztította az őslakosságot és kényszerített minden indián lakos rezervátumokba. Grant végül mértételen szivarozásainak lett áldozata, 63 évesen (1885-ben) nyelvrákban halt meg. Egy szétdúlt, korrumpálódott és délen katonailag rettegésben tartott országot hagyott hátra.

5. Dwight D. Eisenhower (elnöki ciklusa: 1953-1961)

Churchill és Eisenhower a II. világháború alatt

A katonából lett sikertelen elnökök sorát Eisenhower folytatja. A texasi munkáscsaládban nevelkedett, majd hivatásos katonaként karriert csinált és 50 éves korára már tábornokká előlépő Eisenhower az egyik leghíresebb republikánus elnökként vált Amerika történelmének részévé. Mivel a második világháborúban ő vezette (Overlordként) a szövetséges csapatokat Normandiától kezdődően, afféle nemzeti hősként tért haza 1945-ben. Néhány évvel később Henry Cabot Lodge szenátor buzdítására vállalta el, hogy indul az elnökválasztáson, melyet aztán a republikánus párt támogatával meg is nyert 1952-ben. (Köszönhetően annak, hogy részint "Hitler legyőzőjeként" tűnhetett fel, részint pedig, mert megígérte a koreai háború lezárását). A három fő ok, amiért felkerülhetett a legrosszabb amerikai elnökök listájára: a "Mr Vétó" -ként emlegetése, hazánk cserbenhagyása (1956-ban) és a rasszizmus ellen való "lagymatag" fellépése. Ami a vétókat illeti: Ike hat éven keresztül bénította meg a demokrata többségű amerikai kongresszust, mivel összesen 181 alkalommal vétózta meg döntéseiket. Az 56-os magyar forradalom során egyszerűen becsapta a magyarokat azzal, hogy folyamatosan ígérgetett egy katonai segítséget, de végül nem tartotta be szavát. Bár lakossági nyomásra támogatott két polgárjogi törvényt (1957-ben és 1960-ban) valójában nem sokat törődött az 50-es években elharapódzó, túlkapásokkal teli rasszizmus és kommunista-ellenes hisztéria megfékezésével. 

4. Harry Truman (elnöki ciklusa: 1945-1953)

Truman és Roosevelt

A szintén szegény családból származó, alig középiskolai végzettséggel rendelkező, rövidáru-kereskedőből politikussá váló Truman egyike volt az amerikai történelem legsajátosabb figuráinak. Szolgált az első világháborúban (tisztként), majd szenátor lett és 1941-ben a hadügyi termelés kongresszusi bizottságának elnökeként számtalan korrupt vállalkozót leplezett le. (Ez bizonyos fokú népszerűséget hozott számára mind a kongresszusban, mind a szavazók körében.) Végül egyszerűen az ölébe hullott az elnökség, mivel ő lett Roosevelt alelnöke és annak váratlan halálát követően megkapta az elnöki széket is. Bár demokrataként vitte végig ciklusát, inkább tűnt republikánusnak. A legrosszabb amerikai elnökök listájára a Nagaszakira és Hirosimára ledobott atombombákért, a koreai háború megindításáért (1950) és a kommunista-ellenes hisztéria (mccarthyzmus) elharapódzásáért került. Bár ő hozta létre a CIA -t és az 1950-es társadalombiztosítási törvényt (öregségi nyugdíj) összességében inkább a háború, az agresszió és s belső feszültségkeltés fűződik nevéhez. A róla elnevezett és általa meghirdetett Truman-doktrina a teljes nyugati összefogást hirdette meg a szovjet terjeszkedés ellen. A hidegháború első amerikai vezetője a mindenkori 4. legrosszabb amerikai elnök.

3. Donald Trump (elnöki ciklusa: 2017- )

A lista bronzérmese a jelenlegi amerikai elnök, Donald Tump, aki felmenőitől örökölt szálloda- és ingatlan birodalmával (melyet bővíteni is tudott) az USA egyik leggazdagabb üzletembereként vásárolta kaparintotta meg magának az elnökséget. A nemrégiben 73. életévét betöltő és a republikánusok támogatásával hatalomra kerülő Trump talán legnagyobb vétke a bevezetőben is említett nemzetközi klímaegyezmény felmondása, amely mögött az amerikai nagytőke támogatása sejthető, noha az elnök nemzeti érdekként próbálta feltüntetni az egészet. Másik bűne, hogy az előző elnök, Barack Obama rendelkezéseinek egy részét megpróbálta visszavonni és lerombolta a külpolitikában elért eredményeit is, például az Iránnal 2015 nyarán aláírt megegyezést.

Donald Trump és Putyin találkozója

Trump rövidlátó módon, különböző lobbi- és érdekcsoportok befolyása alatt, gyakran John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó hatásának engedve, nem ritkán pedig önfejűen, senkire sem hallgatva, az objektív szakértőket is mellőzve hozza meg döntéseit. Számtalan intézkedése rombolta Amerika viszonyát a mellette álló szövetségeseivel és önfejű konokságával folyamatosan fenyegeti az érzékeny nemzetközi béke-egyensúlyt. Az USA viszonya évtizedek óta nem volt olyan rossz Oroszországgal és Kínával, mint most.

2. George W. Bush (elnöki ciklusa: 2001-2008)

A 2018-ban még elő elnökök: az idősebb Bush, Obama, W. Bush, Clinton és Carter

Második helyezett az Irak megszállására parancsot adó George W. Bush, aki szöges ellentétben édesapjával, az 1989 és 1993 közt szintén elnökösködő idősebb Bush -sal, egy mindenben alelnökére (Dick Cheney -re) támaszkodó és befolyásolható politikusként lett az USA első embere. A republikánusok kezdetben egységesen támogatták, ám idővel fogyatkozni kezdtek pártolói. Első nagy melléfogása az volt, hogy Irakban egyáltalán nem találtak tömegpusztító fegyvereket, holott korábban a Bush-kabinet biztosra vette azok létezését. (Sőt ezzel indokolta Irak haladéktalan megszállásának szükségességét is.) Később azzal tette magát ellenszenvessé, hogy bizalmi köréhez tartozó vállalkozóknak adta az iraki újjáépítés révén jó bevételeket adó állami szerződéseket. (Jelentős megbízásokat kapott például Cheney alelnök cége, a Halliburton is.) Bush egész ciklusa alatt neokonzervatív tanácsadóinak legszűkebb csoportjára hallgatott és több állami kölcsönt vett fel, mint a korábbi kormányzatok együttvéve. 2004-ben ugyan újraválasztották, ám ezt elsősorban annak köszönhette, hogy az amerikai nép az iraki és afganisztáni háborúk, illetve a terrorizmus elleni harc alatt nem akarta eltávolítani vezetőjét (még ha az a vezető nem is volt éppen rátermett). Bush népszerűsége 2008 őszére alig 20%-ra csökkent, ami az összes korábbi elnök népszerűségét messze alulmúlta.

1. Richard M. Nixon (elnöki ciklusa: 1969-1974)

Az USA történetének egyetlen lemondatott, pontosabban botrány miatt megbukott elnöke: Richard Milhous Nixon. A jogászból lett katonatiszt (a második világháború alatt a haditengerészet hadnagya), majd Eisenhower alelnöke (1953-1960) tapasztalt és profi politikusként indult az ifjú John F. Kennedy ellen 1960-ban az elnökségért. Akkoriban azonban a lendületes és megnyerő, demokrata színekben induló Kennedy még legyőzte a 4 évvel idősebb, de sokkal nehézkesebb (és feleannyira jóképű) alelnököt. Kettejük közt zajlott egyébként a történelem legelső televíziós elnökjelölti vitája 1960 szeptember 26-án, melyet rossz nyelvek szerint Kennedy csupán külsejével és sármjával nyert meg.

Az 1960-as Nixon - Kennedy TV vita

Nyolc évvel később aztán eljött Nixon ideje is: az 1968-as zavargások, tüntetések időszakában sikerült magát a rend és stabilitás emberének beállítani, amivel meg is nyerte a 68-as választásokat. Bár kétségtelenül voltak pozitív hatású intézkedései is - mint az űrprogram sikerre vitele (Neil Armstrong Holdra szállása 1969 július 20-án), a GDP növelése, az adók csökkentés, a SALT-1 fegyverzetcsökkentési megállapodás aláírása és látogatása Pekingben (a kínai - amerikai viszony rendezése) - mégis negatív lett megítélése elsősorban a vietnámi háború elmélyítése, a pénzügyi visszaélésekkel és szabálytalanságokkal teli 72-es kampánya és a botrányos lehallgatási ügye miatt. A Watergate-botrány 1972 nyarán került a nyilvánosság elé, miután kiderült, hogy Nixon emberei lehallgató készüléketet helyeztek el a rivális demokrata párt washingtoni irodaházában, a Watergate épületben. A Washington Post újságírói leleplezték az ügyet, de egy titokzatos belső ember (Deep Throat) is segítette őket. (Róla később derült ki, hogy az FBI elnökhelyettese, Mark Felt volt.) Nixon a vizsgálat alatt akadályozta az igazságszolgáltatást, bizonyítékokat tartott vissza és fedezte embereit. 1974 augusztus 9-én lemondásra kényszerült, mint az USA egyetlen megbuktatott elnöke.

Ennyi a lista; bár mindannyian XX. századi politikusok, jelentőségük meghatározó és felülmúlja a korábbi korok vezetőinek fontosságát. Egy későbbi posztunkban a XVIII - XIX. századi időszak legrosszabb amerikai elnökeiről tervezünk majd írni.

2019.06.25.(19:38)