Az elmúlt hét és fél évben közel 200 kisebb-nagyobb tüntetés volt országszerte, melyek ott és akkor nagy port kavartak, de az idővel a feledés homályába süllyedtek. Érdekes felidézni, hogy 2010 óta mikor és miért vonultunk utcára molinókkal, sípokkal, kiabálásokkal jelezve: nem tetszik a rendszer. Mert minden ügy a rendszerünk hibáira hívta fel a figyelmet. Az általam összegyűjtött lista közel sem teljes, próbáltam szelektálni, mik azok, amik nagyobb társadalmi réteget érintettek, mozgattak meg. 

2010

A kormányváltás évében 3 nagyobb megmozdulást jegyeztem fel 2 ügy kapcsán: a magánynyugdíjpénztár-megtakarítások elvonása valamint az MR1 Kossuth Rádió két riporterének fegyelmi eljárással végződő akciója miatt vonultak utcára az emberek. A két riporter (Mong Attila és Bogár Zsolt) egy perc néma csenddel tiltakoztak a médiatörvény bevezetése ellen, minek következtében felfüggesztették munkájukat. Mindkét tüntetésen 1-2 ezer ember vett részt, és szigorú kikötés volt a pártok távolmaradása. 

" ... ma még nem elég erős a civil társadalom ahhoz, hogy egy civil rendezvény megengedhesse magának azt a terhet, hogy politikusok is eljöhessenek."

2011

Ebben az évben már több, mint 10 nagyobb tüntetés is volt. Januárban folytatódott a médiatörvény-elleni tiltakozás, megalapult az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) csoport. Március 15.-én több tízezer (egyes becslések szerint ötvenezer) ember vonult a Szabad sajtó útjára a szervezésükben. A pártok itt sem szerepelhettek, a tömeghez ekkor még folyamatosan csatlakoztak a Jobbik megemlékezéséről érkező szimpatizánsok. Mindeközben Orbán Viktor ünnepi megemlékezésén fizetett tapsolók éljeneztek. 

Áprilistól a rendvédelmisek demonstráltak több munkahelyet, egyenlő bérezést, a megszorító intézkedések beszüntetését és párbeszédet követelve, bírálva a kormány által meghirdetett "Széll Kálmán akciótervet". Feltűnik Kónya Péter és Árok Kornél az FRDÉSZ vezetőjeként. Júniusban "bohóctüntetés": miután Szijjártó Péter bohócoknak titulálta a rendvédelmi dolgozók tüntetéseit, azok válaszul bohócjelmezbe öltözve szavazófülkét állítottak, és jelképesen visszavonták a Fidesz-KDNP-re leadott szavazataikat. 

A Milla és a három ellenzéki párt közösen emelt szót az Alkotmány helyét felváltani készülő Alaptörvény ellen.

Szeptember 29-30: D-Day. 10-30 ezer ember, 70 szakszervezet, civil szervezetek, pedagógusok, hallgatók tüntettek a jövőjükért.

Október 23.-án "Nem teszik a rendszer" néven újabb, az eddigieknél nagyobb és keményebb hangvételű tüntetés a kormány egyre növekvő hatalma és intézkedései ellen. 

A HÖOK a röghözkötésként elhíresült törvény és Hoffman Rózsa ellen ment utcára, hogy eltemessék a felsőoktatást. A Város Mindenkiért csoport a hajléktalanokat sújtó törvény ellen élőlánccal tiltakozott.

2012

Az előző évnél is több megmozdulás volt, egyre több ember jelent meg az utcákon.

Január másodikán az Operaháznál több tízezer (egyes becslések szerint akár százezer) ember tiltakozott az Alaptörvény ellen.

Bayer Zsolt békemenetet szervezett "a kormányért és Európáért" (nem elírás, az első békemenet valóban Európáért is ment).

Miskolcról indult az "Éhségmenet", egy heti gyaloglással értek fel Pestre, hogy "Munkát, kenyeret!" követeljenek.

Kirobbant Schmitt Pál plágiumbotránya.

Elkezdődtek a diáktüntetések: több ezer egyetemista vonult fel, foglalt el egyetemi termeket, tüntettek és fórumoztak a keretszámok csökkentése, a hallgatói szerződés és a felőoktatás szétrombolása ellen.

Tüntettek a taxisok, a fogyatékkal élők, a devizahitel-károsultak, a MALÉV-dolgozók és a nők a családon belüli erőszak ellen.

Március 15: A Milla által szervezett nagy tüntetésen a Kónya Péter vezette Szolidaritás is részt vett. A rendezvényen államfővé avatták Dopemant.

Október 23.-án újabb Békemenet és vele párhuzamosan Millás tüntetés. A kormány tájékoztatása szerint a CÖF rendezvényén 150-400 ezer, míg a Milláén alig 20 ezer ember vett részt. A valóság jelentős torzítását tapasztalhattuk. A Milla, a Szolidaritás (Kónya) és Haza és Haladás Mozgalom (Bajnai) részvételével megalakult az Együtt 2014. Megvertek egy Indexes újságírót.

2013

Folytatódnak a diáktüntetések a köz- és felsőoktatásért. Tüntettek a bányászok, a trafik-mutyi károsultak, a Deviza-károsultak, a BKV-dolgozók, a pedagógusok. Utcára vonultak a  a Római-parti mobilgát, az Alaptörvény módosítása, a földtörvény, Horthy-szobor avatása ellen.

Március 15.-én a víz helyett a hó volt az úr, így a már szokásosnak nevezhető demonstrációját március 30.-án tartotta meg az ellenzék.

Szeptember 29: A szolidaritási szerződés felmondása ellen tüntetett az Együtt-PM. A törvény büntetné a hajléktalanokat. A mintegy 1500 fő előtt lelepleztek egy Orbán Viktorról készült szobrot, amit szimbolikusan le is döntöttek. Dopeman pedig a ledöntött szobor fejét magasba emelve jelezve a miniszterelnök jövendőbeli bukását.

Október 23: Összellenzéki tüntetés a Műegyetem rakparton Orbán Viktor ellen. Közben Békemenet. Az ellenzéki megmozduláson Mesterházy beszéde alatt elúszik a Dunán egy uszályon Horn Gyula szobra, mire a Békemenetesek eléneklik a Cickom-cickom kezdetű népdalt, ami Bencsik szerint „elűzi a fekete mágiát”. Bajnai nem mondott beszédet, ennek ellenére néhány liba-jelmezes ellentüntető okozott egy kis zavart az ellenzéki megmozduláson. Gyurcsány és a DK elvitték a bulit.

Decemberben kirobbant a NAV-botrány, szimpátiatüntetés Horváth András mellett.

2014

Tüntetés a Magyar Krónika ellen ("Kinyílott a pitypang. Megírom.").
Tüntetések Paks2 ellen.
Tüntetés a reklámadó ellen és a politikai okokból menesztett Origo-főszerkesztő mellett. 
Ökotárs botrány.
Tüntetés a lakhatásért.
Folytatódik a NAV-botrány Vida Ildikóval az élen.
Tüntetés a magánnyugdíjpénztárakért. 
Tüntetés a költségvetés elfogadása ellen.

Március 15: Orbán beszéde alatt napsütés, az ellenzék tüntetése viszont a viharos idő miatt elnapolva 30.-ára.

Március 30: Ellenzéki tüntetés a 2012-es alaptörvény elleni demonstráció emlékére. A fellépőknél egyértelműen az áprilisi választások a fő téma, mindenki arra bátorította a közel 30 ezer fős tömeget, hogy Orbán leváltható, szavazzanak az ellenzéki összefogásra. „A választás még szabad, de már nem tisztességes.” – Bajnai.

Október 23: A Jobbik megemlékezése után a Rádióhoz vonult. A Humán Platform a Blaha Lujza téren tüntetett a demokráciáért: Tedd magad szabaddá a rendezvény neve, a hangulat eleven, már-már forradalmi, az elmúlt napok eseményei sokakat arra sarkalltak, hogy utcára vonuljanak. A demonstráció végén bejelentik: pár nappal később tüntetés az internetadó ellen.

Október 26: Tüntetés az internetadó ellen. Az eddigi legnagyobb tömeget megmozgató, közel 200 ezres rendezvényen volt hídfoglalás, vonulás, a Fidesz székházának egerekkel és más egyéb hardverekkel dobálták meg. Az ország számos részén szimpátiatüntetés volt a pestivel egy időben. Szimbóluma: magasba emelt világító mobiltelefonok. Deutsch szerint „nettó büdösbogarak provokációja” volt a megmozdulás, mely a nemzetközi médiában is nagy port kavart. 28.-án újabb hatalmas tüntetés a netadó ellen. Újra kirobbant az „aki dudál velünk van” akció, melynek keretein belül az autósok is támogathatják az utcán vonulókat. 31.-én újabb tüntetés: „Hahó Orbán Viktor, a nemzeti konzultáció megtörtént” 

2015

Január másodikán, az Operaháznál tartott Alaptörvény elleni tüntetés 3. évfordulóján "színes sálas" demonstráció.

Februárban Merkel és Putyin is hazánkba látogatott, mindkét esemény apropóján utcára vonult az ellenzék: az előbbi érkezése előtt azért, hogy tiltakozzanak Orbán politikája ellen és az EU mellett, az utóbbinál pedig hogy a Keletiből a Nyugatiba vonulva határolódjanak el az oroszbarát politikától. 

Március 15: Civil tüntetésre pártokat nem, de Simicskát szívesen látták volna a szervezők. Orbán beszédére lengyel tapsolók és néhány ellenzéki kifütyülő is érkezett. Kisebb dulakodás is kialakul a heves szóváltásokból, de elcsitulnak az indulatok. A CÖF megemlékezésén rengeteg a lengyel zászló. „Mi, nők vagyunk 2015-ben az ország legnépesebb kisebbsége”-mondta az ellenzék tüntetésén Pletser Ágnes.

Büki Zoltánék hídelfoglalással tiltakoztak a vasárnapi zárva tartás kibővítése ellen.
Tüntettek a Questor- és deviza-károsultak.
Sándor Mária, a Fekete Ruhás Nővér feltűnt, tüntetések az egészségügyért.
Diáktüntetések.
Taxis útzárlatok az Uber ellen.
Tiltakozások a kormány menekült-politikája ellen.

Október 23: az ellenzék részéről az ÚMK tartott csendes, megtört tiltakozást. Az elmúlt évek lendülete, forradalmi hangulata hanyatlani látszik.

2016

Folytatódnak a taxis-blokádok.
Sándor Máriáék tovább harcoltak az egészségügyért.
Feltűnik Pukli István, kezdetét veszi a kockás-inges mozgalom a közoktatásért.
A Questor- és deviza-károsultak folytatják kis létszámú megmozdulásaikat.
Tüntetnek a Ligetvédők - a rendőrök eltörik Gulyás Marci ujját.
Tiltakozások a menekült-politika ellen.

Október 8: "A sajtószabadság felszámolásának napja" megszűnt a Népszabadság. Számos tüntetés a sajtószabadságért. 

Március 15: Orbán Viktor ünnepi beszédében Brüsszelt támadta és a legfontosabb problémának a menekültválságot nevezte meg. Tüntettek mellette és ellen, de a nap legnagyobb eseménye a Kossuth téren volt, ahol a Tanítanék Mozgalom szervezett tüntetést az oktatásért. Pukliék március 30-ra egy órás sztrájkot lengettek be.

Október 23: Verekedés alakult ki Orbán hívei és ellenzői között, 4 embert előállítottak. A Blaha Lujza téren több ezer ellenzéki tüntetett. Vona Orbán lemondását és előrehozott választásokat követelt.

2017

Március 15: „Orbán Viktor harcias beszédet mondott, közben a tömegben fütyülők és őket gyalázók dulakodtak, a Jobbik és az MSZP fenyegetőzött, a Momentum a ligetben piknikezett, Majtényi Lászlóék sétáltak egyet a köztársaságért, majd a volt államfőjelölt felsorolta a civilek követeléseit.” – hvg.hu

CEU, CEU, CEU!

A cikk forrása: gondolgom.blog.hu posztja

***