Hallunk eleget a médiában a G20 országok nemzetközi fórumáról - főleg most, hogy képviselőik révén július 7-én összeültek Hamburgban - ám egyáltalán nem biztos, hogy tudjuk is, kik tartoznak ide és mi a szervezet célja. Nos, ez a platform a világ legerősebb és legnagyobb gazdaságú országait tömöríti és 1999 óta létezik. Legfőbb célja pedig a globális stabilitás biztosítása (minden téren), továbbá a válságok megelőzése és felszámolása illetve a világbékével garantált világkereskedelem magas szintjének fenntartása. Ezek az országok adják a világ bruttó nemzeti össztermékének 90 és a világkereskedelem 80 százalékát. 

Ami azt illeti az a kitétel, hogy a "legnagyobb gazdaságú országok" kicsit sántít, mert bár a nominális GDP világlista első 13 országa szerepel a G20 országok közt, a 14. helyen szereplő Spanyolországot, a 17. helyen álló Hollandiát és a 19. helyen szereplő Svájcot már kihagyták és helyettük betették a 21. helyen álló Argentínát, a 33. helyen szereplő Dél-Afrikai Köztársaságot és magát az Európai Uniót. Hogy ezekre a cserékre miért lehetett szükség? Nos Spanyolország, Hollandia és Svájc az EU keretei közt képviseltetve van a szervezetben, viszont Argentína regionális gazdasági-politikai nagyhatalomként és Dél-Afrika kontinensének egyetlen országaként mindenképpen helyet kellett, hogy kapjon. 

Egyébként létezik még G7 és G8 is, az egyértelműen legjelentősebb országok tagságával. A G7-nek tagja: az USA, Egyesült-Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Kanada (a G8 -ban már Oroszország is benne van).  illetve van még G33, mely viszont nem a legfejlettebb országokat tömöríti, hanem éppen ellenkezőleg a, fejlődésre szorulókat, melyek hajlandóak összefogni és egymást segíteni az előrejutásban. 

De nézzük, kik is tagjai a G20-ak szervezetének? Az alábbi térkép bemutatja:

A fő kérdés azonban: valóban hasznos működésű és a fejlődést, biztonságot, stabilitást segítő szervezetről van szó, vagy igaza van a 100 ezer Hamburgban tüntetőnek és egy globális gazdasági elit öncélú hatalommegosztását szolgálja csupán az egész? Nem könnyű erre egyértelmű választ adni, de az biztos, hogy nagy szüksége volna a Földnek egy átfogó, békét, biztonságot szolgáló és a globális folyamatokat koordináló platformra. 

A most lezáruló találkozón egyébként fókuszba került az orosz - amerikai viszony (Trump és Putyin először találkoztak személyesen) és Szíria kérdése is. Ha eredményesnek bizonyul az orosz és amerikai elnök külön megbeszélése, akkor elérhető közelségbe kerülhet a szíriai helyzet rendezése is.

Egyéb téren azonban erősen kérdéses a G20 -ak hatékonysága, hiszen a migrációról, az új válságjelenségekről, az Észak-koreai atomfenyegetés jelentette veszélyről, (a világ atomtölteteinek általános leszereléséről) a terrorizmus terjedéséről és a Trump által tagadott globális környezeti problémákról (felmelegedésről) egyáltalán nem képes megoldásokat kidolgozni. Pedig pontosan ezekkel a témákkal kellene foglalkozniuk, hiszen egyre nagyobb bajt okoznak számunkra, a világ lakosságának többségét fenyegetve. Sajnos azonban maguk a tagországok is ellentétes érdekek mentén megosztottak: Amerika például most hallani sem akar a környezeti károk enyhítéséről, a migrációs probléma pedig egészen mást jelent a muszlim tagállamoknak (Törökország, Szaúd-Arábia, Indonézia), az egészet távolról szemlélő, más kontinenseken élőknek (Kanada, USA, Mexikó, Brazília, Argentína, Dél-Afrika, Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália ... stb) és azoknak, akiket közvetlenül érint (Európa).  

Objektívan vizsgálva a szervezetet: ígéretes közösség lehetne, hiszen a legnagyobb, legfejlettebb, leggazdagabb országokat tömöríti, ahol bolygónk lakosságának kétharmada is él, ám úgy tűnik valójában kiüresedő platformról van szó. 

(2017.07.07.:21:00)