Korunk átlagos testmagassága és a korábbi évszázadok termetváltozásai [8.]

2017. július 31. 14:45 - Magister_

Napjainkban az európai férfiak átlagos testmagassága: 178 cm körüli, de ez a szám országonként bizonyos eltéréseket mutat. Legmagasabbak a hollandok, montenegróiak és dánok a maguk 183 centiméterével, a kontinens-átlagot "hozzák" a németek és angolok 178 centivel és nagyjából velük vagyunk egy szinten mi magyarok is, 176 centivel. Alacsonyabbnak számítanak a spanyolok (173 cm), portugálok (173 cm) és olaszok (174 cm). A hölgyek mindenütt 12-14 cm -el lemaradva követik az erősebbik nem adatait, így például Magyarországon a nők átlagmagassága: 164 cm. Az említett számok az mindenhol az egész népességre vonatkoznak, de ezek némileg módosulnak, ha kifejezetten a fiatalabb generációkat vizsgálják (18-39 közt): ezeknél + 1-3 cm -el magasabb számok jönnek ki. (Így nálunk például a 18-20 éves korosztály esetében az átlag 177,5 cm.) [Lásd táblázatunkat]

termet.jpg

Egyébként mint érdekesség említjük meg: a ma élő legmagasabb ember a török Sultan Kosen, aki 251 cm magas és 1982 -ben született. A valaha élt legmagasabb ember pedig Robert Pershing Wadlow, aki 1918-ban született és 1940-ben halálozott el, testmagassága pedig halála előtt mérve (1940-ben) elérte a 272 centimétert.

A testmagasság egy-egy nemzeten belül jelentős szórást mutat, az úgynevezett Gauss-görbe alapján. Vagyis az átlagtól 5 cm-el lefelé és felfelé még átlagtermetről beszélünk, ami nálunk Magyarországon 171 és 181 közötti, hiszen ebbe a tartományba tartozik a felnőtt korú férfi népesség 70% -a. Ezen a tartományon kívül: 166-171 közepesen alacsony, 166-161 közt egyszerűen csak alacsony, 161 alatt nagyon alacsony. Felfelé nézve: 181-186 közt: közepesen magas, 186-191 közt: egyszerűen magas, 191 felett nagyon magas (Szélsőségek: 155 alatt extrém alacsony, 197 felett pedig extrém magas.)

A testmagasság történelmi változása

Ez is érdekes kérdés, mert részint van egy általános, több évszázados tendencia - ami egy folyamatos növekedés - és vannak ciklikus változások is - vagyis időszakos visszaesések, stagnálások - a magasságot illetően. Az antropológiai és régészeti kutatások szerint a Homo erectus már 1,8 millió évvel ezelőtt elérte a mai 180 centiméteres testmagasságot (ezt afrikai leletek bizonyítják) ám az ókori Egyiptomban csak 166 cm volt az átlagtermet, amit a fáraók múmiáinak vizsgálatával és méréseivel igazoltak. Később jött Róma fénykora és az átlagos magasság Rómában feljebb tolódott, 167 cm körüli értékre. A középkor, az V. századtól ezer esztendőn át tartott, Amerika felfedezéséig (1492) és ebben a hosszú időszakban az európaiak átlagtermete alig haladta meg az ókorit, szám szerint 169 cm maradt. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy a középkor bővelkedett a nélkülözésekben, éhezésben, járványokban, pusztító háborúkban, miközben az orvostudomány, a középkori egyház tiltásának hatására nem fejlődhetett. Tiltott volt például a boncolás (Isten elleni vétek), így Leonardo Da Vinci is csak titokban végezhetett boncolásokat a XVI. század elején, pedig az már épp az újkor kezdetére esett. Boncolás hiányában nem voltak anatómiai ismeretek és maximum az érvágás, vagy ima képezte az "orvosi kezelések" legjavát. A testmagasság az újkorban sem nagyon növekedett, sőt a XVII-XVIII. században egyértelműen megrekedt a 167 cm környékén. Napóleon a maga 169 centiméterével csak napjainkban számítana alacsonynak, saját korában (1769-1821) átlagos volt (sőt 2-3 centivel még átlag feletti). Dobó István, egri várkapitány viszont 180 centis termetével 13-15 centivel magasodott a korabeli Magyarország átlagos férfi magassága fölé. Dobó magasságát dobóruszkai sírjának feltárásakor, 2008 -ban állapították meg.

magassag.jpg

Hozzá kell tegyük: a testmagasság a középkorban és a kora-újkorban nagyon összefüggött az emberek társadalmi státuszával: míg a jobbágyok generációkon át érvényesülő rossz életkörülményeik miatt inkább a 160 centi környékén maradtak (sok helyen alatta), addig a nemesek, sokkal jobb szociális viszonyaik miatt 10-15 centivel hordhatták magasabban orrukat. 

Napjaink korához közeledve kiemelendő, hogy a kutatók szerint az elmúlt 100-120 évben éppen 11 centiméterrel nőtt az európai átlag-magasság. Míg 1870-ben kontinensünkön a férfiak átlag-termete a sok évszázados 167 centit mutatta, addig 1980 -ra ez a szám 178 centire ugrott. Persze országonként eltérő mértékben. Legtöbbet a hollandok nyúltak és csak kisebb növekedés figyelhető meg Dél-Európában. Ma az emberek felnőttkori végleges testmagasságát elsősorban a genetikai "örökség" határozza meg, vagyis milyen termetűek voltak szüleink, nagyszüleink. Sokat számít még a gyermekkori táplálkozás (a sokoldalú, változatos, vitamindús étrend) és a mozgás, sportolás gyakorisága is. 

Zárásul megemlíteném: a magasság kérdésének túl nagy jelentősége ma már nincs, tucatszám lehetne sorolni azokat a hírességeket, akik alacsonyan értek el nagy sikereket: Vladimir Putyin: 169 cm, Lionel Messi: 169 cm, George Lucas: 168 cm, Elijah Wood: 165 cm, Kylie Minogue: 152 cm. Érezzük magunkat jól a bőrünkben, ez a legfontosabb. 

 Felhasznált cikkek:

fabius.jpg

2017.07.31.14:40 

21 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fabius.blog.hu/api/trackback/id/tr912703789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nietzsche_ 2017.07.31. 15:32:40

Nagy Károly 184 cm volt a IX. század elején, legalábbis csontváza alapján ez derült ki. Vagyis annyi, mint én. De az én magasságom jelenleg középmagasnak számít, ő viszont akkoriban extrém magas lehetett.

Magister_ 2017.07.31. 15:42:36

Nem szoktam más honlapoktól posztokat ajánlani, de ezúttal mégis megteszem. A múlt-kor még 2010-ben hozott le egy cikket Nagy Károly magasságáról és benne volt, hogy 184 centi volt, vagyis a korszak 169 -es átlagánál 15 centivel magasabb. Ha a mai magyar átlaggal vonunk párhuzamot, akkor a 176 centis hazai átlag felett 15 centivel, 191 centi volna.

gigabursch 2017.07.31. 19:41:59

@Frank Leone 510:
Ne vedd kötekedésnek, de ismereteim szerint Nagy Károly csontvázát (márha az) nem igazán lehet kutatni, főleg mióta betámadták a valódiságát a kitalált középkor kérdéskörével.

Hol lehet erről többet olvasni, ami alapján írtad, amit írtál?
Érdekelne.

gigabursch 2017.07.31. 19:49:26

@gigabursch:
Közben elolvastam a többi cikket.
Nos a Múlt-kor esetében nem ez az egyetlen hivatkozás nélküli írás...

Nietzsche_ 2017.07.31. 19:54:29

@gigabursch: nem veszem kötekedésnek. Azt, hogy Nagy Károly 184 cm volt, én itt olvastam először:
mult-kor.hu/20100401_magas_ferfi_lehetett_nagy_karoly
A "kitalált középkor" szövegre viszont allergiás vagyok, akkora baromság.
Amúgy Nagy Károly termetéről van még cikk itt is:
index.hu/tudomany/2010/04/01/nagy_karoly_valoban_nagy_volt/
És itt:
www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20140206-nagy-karoly-aachen-azonositottak-nagy-karoly-csontjait.html

A leginkább meggyőző, az egyetem cikke:
mek.oszk.hu/02600/02636/02636.htm

totii 2017.07.31. 20:58:05

III. Béla magasságát csontváza alapján (már ha valóban az ő csontvázáról van szó) 195 centiméterre teszik. Ha Nagy Károly (már ha létezett) extrém magas volt, akkor III. Béla magasságára új jelzőt kell kitalálni, és akkor még nem is ismerjük a szintén hatalmas termetű Szent László magasságát.

Stenonis 2017.07.31. 21:22:25

Nagy Péter cár mindkét értelemeben megérdemelte a jelzőt.

Arte Peritus 2017.07.31. 21:41:56

@totii: Szent Lászlóról egy hiteles forrásban azt írták, hogy egy egész fejjel magasodott kísérete fölé. Ha kísérete prezentálta a korabeli 169 centis átlagot, akkor Szent László bizony 190-195 is meglehetett! III. Béláról nem tudtam, hogy extrém magas lett volna, viszont az tény, hogy az Árpád-házi királyok mind magasra nőttek, ami igazolja, hogy az előkelő családok, dinasztiák jóval meghaladták a köznép magasságát. Minden korban volt 10-20 centi is a jobbágyság és a grófi, bárói, hercegi családok férfitagjai közt.

totii 2017.07.31. 22:49:03

@Lector Oris: Úgy említik, hogy "a többi ember közül vállal kimagaslott". Hogy ez egy egész fejet, vagy még többet is jelentett, nem tudom, viszont elképzelhető, hogy akikhez viszonyították, nem a köznép emberei voltak, hanem a vitézei.

Arte Peritus 2017.07.31. 23:10:25

@totii: mondjuk az kérdés, hogy mennyire hiteles a forrás. Ebben nem vagyok biztos. Lehet Szent Lászlóról jellemzés Anonymus Gesta Hungarórumában, vagy Kézai Simonnál (a Gesta Hunnorum et Hungarorum -ban) esetleg a Budai Krónikában. De az sem kizárt, hogy egy népi mondából származik a feljegyzés a fejjel vagy vállal való kimagasodásról. Nem biztos, hogy tökéletesen megbízható a leírás.

gigabursch 2017.08.01. 17:49:32

@Frank Leone 510:
Nem olyan baromság az, az más kérdés, hogy sok szempontból már messze túlhaladott.
Legalábbis az a része igencsak érdekes, hogy tételesen bebizonyították a "kor" iratainak 98-99%-ról hogy hamisak, s erre mi történik?
Továbbra is hivatkoznak rá...

No mindegy... Lépjünk tovább.
Mindenesetre azért az beszédes, hogy még mindig kerülnek minden izotópos vizsgálatot az érintett csontvázzal kapcsolatban.

A mek-es cikket köszi.

gigabursch 2017.08.01. 18:02:34

@Lector Oris:
III. Béla az volt.
Szülienk nagy történelmi regény írója, aki vastagon szétkutatta az addigi lehetséges forrásokat, az egyébként Bizáncban jól dokumentált, helyben majdnem bazileosszá avanzsált, s nálunk később III. Bélaként trónra ültetett királyunkról elég sok adatot fellelt s bele is épített a Bíborbanszületett c. regényébe, de a Hétsze vágott mezőbe is.
Egyébként fiai, Imre és II. Endre, de IV. Béla sem a "mélynövésükről" voltak híresek.

nochdazu II. Endre Szentföld előtt beszélt vagy hat nyelven perfektül, de mire hazaért, "ragadt" még rá egy csekély arab, héber és arámi is.
Ennek olyannyira nyomai vannak, hogy meglehetősen sokfelé megírták, hogy minden követtel a sajét nyelvén beszélt.
Ez persze a "jeruzsálemi udvart" rohadtul zavarta, mert nem volt alkalma "félrefordítani".

gigabursch 2017.08.01. 18:02:34

@Lector Oris:
III. Béla az volt.
Szülienk nagy történelmi regény írója, aki vastagon szétkutatta az addigi lehetséges forrásokat, az egyébként Bizáncban jól dokumentált, helyben majdnem bazileosszá avanzsált, s nálunk később III. Bélaként trónra ültetett királyunkról elég sok adatot fellelt s bele is épített a Bíborbanszületett c. regényébe, de a Hétsze vágott mezőbe is.
Egyébként fiai, Imre és II. Endre, de IV. Béla sem a "mélynövésükről" voltak híresek.

nochdazu II. Endre Szentföld előtt beszélt vagy hat nyelven perfektül, de mire hazaért, "ragadt" még rá egy csekély arab, héber és arámi is.
Ennek olyannyira nyomai vannak, hogy meglehetősen sokfelé megírták, hogy minden követtel a sajét nyelvén beszélt.
Ez persze a "jeruzsálemi udvart" rohadtul zavarta, mert nem volt alkalma "félrefordítani".

Történelemtanár_ 2017.08.03. 13:27:03

11 centis termetnövekedés 100 év alatt. De ez most megáll, mert a káros környezeti hatások miatt az élet újra egészségtelenebb, ami kihatással lesz a születendő generációk magasságára is. Az elkövetkező 100 évben vagy stagnál majd a magasság vagy visszaesik. Szerintem 1100 -ra újra 170 körül lesz az átlagmagasság.

Morpheus. 2017.09.24. 23:38:46

Azért 185 felett már elég tűrhető magasságú az ember.

David Bowman 2017.12.23. 11:34:38

Száz év alatt annyit nőtt a magasság, mint amennyit csökkent az okosság. 9%ot.

Coyothe 2021.11.14. 15:05:01

A 68 - 95 - 99,7 szabály, illetve Gauss-görbe és a Joubert K. - Darvay S. - Ágfalvy R. KSH Népességtudományi Kutatóintézet tanulmányának összefésülése után, az jön ki, hogy az emberek 68% -a (a 18 éves korcsoportnál) 169,9 és 180,8 centi közé esik.
Források:
hu.wikipedia.org/wiki/68%E2%80%9395%E2%80%9399,7_szab%C3%A1ly
mave.hu
süti beállítások módosítása